Nem publikált cikkek
Minden állat egyenlő...
2012. október 19-én a Vörösmarty Mihály Gimnázium a megszokott helyen, de egyedülálló műsor keretében rótta le tiszteletét az 1956-os forradalom és annak mártírjai előtt.
George Orwell: Állatfarm című darabját harminchárom diák adta elő, s az is hozzátartozik még a történethez, hogy a darab létrehozásában öt tanár vállalt szerepet. Maróti Zsolt tanár úr írta és dramatizálta az eredeti Orwell-szöveget, valamint a háttérbe vetített eredeti történelmi fényképfelvételeket is ő digitalizálta és válogatta. Hornyák Tamás tanár úr szerezte az „Angolhon állatai” című induló fülbemászó dallamát. Zalaváriné Muk Ágota tanárnő érdeme (sok szorgos diák mellett) a díszletek és jelmezek megalkotása. Benczéné Dizseri Márta és Jasper-Makay Emese tanárnők megrendezték, heteken keresztül segítették a színészpalántákat, s színpadra álmodták a darabot.
Az Állatfarm színpadi változatában – ahogy az eredeti regényben is - egy allegorikus mese keretében azt tárták lelkes diákszínjátszóink a közönség elé, miként alakul egy kezdetben vonzónak és támogathatónak tűnő eszme eleinte ellentmondásosságokkal terhelt, később pedig gyilkos rendszerré. A hetvenes-nyolcvanas években közszájon forgott még a vicc: „Melyik két rendszer nem fér meg egymással?” „A kommunista rendszer és az idegrendszer.” A színpadon tapintható volt a feszültség fokozódása, az idegek játéka: épült a zsarnokság börtöne (szélmalma?), ahol „mindenki szem a láncban”, az egyre gyakoribb ostorcsattogásban és a „szögesdrótnál jobban butító szólamokban”.
Talán kevesen gondolkoztak a darab megtekintése közben, hogy a történet nem is áll távol annyira a valóságtól. Pedig a huszadik század egyik leggyilkosabb rendszerének közismert figurái egy az egyben megfeleltethetők az Orwell-mű szereplőinek (Marx/Lenin - Őrnagy; Trockij - Hógolyó; Sztálin – Napóleon, Süvi pedig a mindenkori „megmondóember”, a párt ideológusa, aki öt perc alatt bebizonyítja a feketéről, hogy fehér, majd ha változik a szélirány, akkor épp fordítva, csak úgy „süvítve” a sok képtelen hazugságot.)
Katartikus élményt okozott a Pont Neked stábjának a darab, s ebben nem kis szerepük volt iskolánk számos tehetségének. A karakterek egyediek lettek, kidolgozottak és átélhetők – gyakorlatilag végig úgy éreztük, hogy „igazi”, profi színházban vagyunk. Köszöni az élményt és szívből gratulál valamennyi alkotónak és szereplőnek:
a Pont Neked csapata!
